– Mi az a mélységes titok, ami a bányász-összetartozást olyan erőssé tudta tenni? – tette fel a kérdést Kuti Csaba, a Veszprém Megyei Közgyűlés korábbi elnöke Zirc város bányásznapi megemlékezésén, a Pintér-hegyi Parkerdő bányász-emlékművénél.
– Az, hogy a föld alatt dolgoztak? Az, hogy állandó életveszélyben voltak? – ecsetelte a lehetőségeket az ünnepség szónoka, ugyanakkor hozzátette: nem az ő dolga megfejteni ezt a titkot. Egy azonban biztos, mondta: az a szolidaritás, ami a bányásztársadalmat mindig is jellemezte, nagyon fontos eleme az embereknek. Ha ezt a szolidaritási szintet komolyan vesszük, tiszteljük, megbecsüljük, akkor az a közösségi életünket tudja formálni, és jól esik az ilyen alkalmakkor együtt lenni. Azt kívánta a bányász szakmában élőknek, hogy ez a típusú megbecsülés vegye körül mindig őket.
Azt a szolidaritást, ami a bányásztársadalmat jellemezte, követnünk kell – hangsúlyozta Kuti Csaba
Beszélt arról is, hogy a Kárpát-medencében a bányászatnak rendkívül hosszú története van. A trianoni határok kialakulása a mai helyzetet is meghatározta, a nagyon erős bányászati területek már nem Magyarország részei. 1920 után újra meg kellett határozni az iparág helyét az ország mai területén, és voltak a szakmának olyan ismerői, tudói, lelkes támogatói, akik felismerték, hogy a bányászat egy nemzetgazdaságban rendkívül fontos szerepet játszik, ezért nagyon sok fejlesztést indítottak el.
A hatvanas, hetvenes években nagyon meghatározó volt a bányászélet térségünkben. Zirc városának mai képét is meghatározta a Dudari Bányaüzem az építkezésekkel. Célként határozták meg, hogy a dudari bányában dolgozóknak legyen egy városias életkörülményük. A szakmát nagy megbecsülés és tisztelet övezte, példa erre, hogy a bányászoknak köszönhetően nem lett Várpalotából, illetve az akkor még önálló Palota, Inota, Pét településekből „November 7.” város – emlékezett vissza Kuti Csaba.
Az ünnepi beszédet követően az emlékező szervezetek elhelyezték koszorúikat a bányász emlékműnél.
A városvezetés főhajtása a bányász-emlékműnél
Az ünnepségen került sor a Békefi Antal Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Stúdió KB, valamint az Öreg-Bakony Barátai Egyesület által bányászati témában meghirdetett rajz- és novellaíró pályázat eredményhirdetésére. A rajzpályázatra várakozáson felül, összesen 163 alkotás érkezett, melyeket szakmai zsűri értékelt. Nagyrészt a Zirci Reguly Antal Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskolából pályáztak, de éltek a lehetőséggel a Csetényi Vámbéry Ármin Általános Iskola diákjai is.
Eredmények, 1-2. osztály: 1. Vaskor János, 2. Szemmelveisz Dalma, 3. Mireider Gergő. 3-4. osztály: 1. Andrási Evelin, 2. Radányi Vince, 3. Endresz Luca Mária. 5-6. osztály: 1. Vintze Regina, 2. Kiss Rebeka, 3. Marton Luca. Különdíjat vehetett át Kajtár Boglárka, Orsós Dzsenifer, Benis Martin, Mireider Evelin, Fazekas Ármin, Pál Kristóf, Szelthoffer Albert Imre, Kovács Dóra, Szabó Bence. (Az osztálybesorolás a 2016–2017-es tanévnek megfelelő, mivel a pályamunkákat május 31-ig lehetett benyújtani.)
A pályázatra beérkezett valamennyi alkotás megtekinthető október közepéig a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóházban rendezett bányászati emlékkiállítás keretében. A rajzpályázat eredményességéről a kiállítás-megnyitón Boros Dénes, a Duszén Kft. ügyvezetője is beszélt, erről kapcsolódó írásunkban olvashatnak.
A novellaíró pályázat első helyezettje a szakmai zsűri egybehangzó véleménye alapján Kertész Károlyné lett, akinek írásából fel is olvastak egy rövid részleteta megemlékezés során. Megosztott második helyezést ért el Palkovics Jánosné, Szeiler János és Ungvári Mihályné. Az alkotások mindegyikében kiemelt szerepet kapott a bányához, a bányászathoz, a bányászokhoz való mély és szoros kötődés.
Mindkét pályázat díjait Opra Szabó József, az Öreg-Bakony Barátai Egyesület elnöke és dr. Kotis Mihály alelnök adta át.
Kertész Károlyné, a novellaíró pályázat győztese átveszi a díját. Alkotása ITT olvasható
Az ünnepségen bejelentették, hogy Hege Dezső, az EOSZÉN Kft. dolgozója „Kiváló Bányász” kitüntetést vehetett át a központi bányásznapi ünnepségen. Az elismerésben részesülő személyt Zircen is köszöntötték.
A műsort Csaba Lilla vezette, tangóharmonika-kísérettel közreműködött a Bakonyoszlopi Kórus. A dudari bányában harmincnégy évig dolgozó Kelemen Istvánné előadásában elhangzott Petőfi Sándor „Bányában” című verse, majd az ünnepség végén a résztvevők elénekelték a Bányászhimnuszt.
A bányásznapi megemlékezést egész napos program kísérte. A régi bányásznapok emlékét idézve a reggeli órákban zenés ébresztőt fújt az ünnepségen is közreműködő Zirci Fúvószenekar. „Bányászat a Bakonyban” címmel kiállítás nyílt a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóházban. A szervezők estebéddel vendégelték meg a résztvevőket, bányász-erdész találkozóra került sor, koncertet adott az LGT Emlékzenekar.
Kelemen Gábor