Lókút

A község hivatalos honlapja

Helytörténet

A Balatontól, illetve Veszprém városától északra, nyugatról keleti irányba húzódik a Magas-Bakony hegytömbjeinek sorozata, amelynek legmagasabb pontja a 646 méter magas Papod-tető. E hosszan elhúzódó, átlagosan 400-500 méter magasságú fennsík dombokkal-völgyekkel tagolt, erdőkkel borított tájegysége terül el. Ilyen völgyben van Lókút község. A jelenlegi község területe 2500-3000 évvel ezelőtt a késői bronzkor és a korai vaskor idején már lakott volt. Ezt követően elnéptelenedett, s csak az újkor folyamán, a XVIII. Században alakult ki a jelenleg is élö település. A területen fontos útvonal vezetett keresztül. A Pápa, Gerence-völgy felől keleti irányba húzódó ősi útvonal a magyar középkorban már létező Akii falunál két irányba ágazott szét: az egyik Zircen át Győr felé vezetett, a másik őt délkeleti irányba fordult, s Gyulafirátóton át Veszprém várát-városát közelítette meg. Ez az ún. Büdoskúti-út dűlőként ma is megvan. Többször felvetődött kiépítésének gondolata, mivel Lókút csak nagy kerülővel, Zircen át közelíthető meg, ami fejlődésének egyik akadályozója. (30 km) A Büdöskúti-út mellett az űtonjárók számára, már időtlen idők óta volt egy lóitató kút (lókút). A magyar középkorban Akii falu volt a legközelebbi település az említett lókúti területtől északra, néhány kilométerre. Ennek hűbérura kezdetben a déli (bakonybéli) bencés rendi, majd a szintén közeli zirci ciszterci apátság volt. A jelenlegi Lókút lakatlan területe viszont a cseszneki vár uradalmához tartozott. Ez az uradalom a XVII. Század vége óta a gróf Esterházy család birtokában volt.

A XVIII. Század első felében, a Bakonyban is egyre-másra létesültek a zömében német és szlovák ajkúakkal betelepített falvak. A házak építéséhez elsősorban a lakatlan lókúti-dűlőböl hordták az épületfát. A helyzet annyira tűrhetetlenné vált, hogy a cseszneki Esterházy uradalom - erdeinek védelmére - egy kis falut telepített ide, Lókút elnevezéssel. 1758-1759 fordulóján húsz római katolikus szlovák családot költöztettek ide, akik egy fából ácsolt kis kápolnát építettek a temető közepében. A telepesek iskolát is létesítettek. Első tanítójuk (1760-1765) Pap István volt, aki magyarul és szlovákul tanította a gyermekeket. Állandó lelkész kezdetben nem volt, hanem veszprémi ferencesek barátok, majd zirci cisztercita szerzetesek jártak ide. A XVIII. Század második felében újabb szlovák telepes családok érkeztek, majd folyamatosan megindult a német (bajor) telepesek bevándorlása. A szlovák, a német és a kis számú magyar lakosság ideális jóviszonyban élt egymással, s megindult összeházasodásuk, illetve fokozatos elnémetesedésük. Az elnémetesedési folyamatot elősegítette, hogy a cseszneki Esterházy-uradaSom az 1760-1770-es évek fordulóján egy cseh vállalkozónak engedélyt adott üveghuta felépítésére, a mai óbánya helyén. Az üveghuta munkásai szinte kizárólag németek voltak, de ezek zöme a huta 1793-ban történő felszámolásakor, tovább vándorolt. Az 1800. évben a gróf Esterházy család a lókúti birtokot - melyhez ekkor (egészen 1956. július 1-ig) hozzátartoztak Pénzeskút és Gyertyánkút birtokrészek is - eladta egy Bertalan József nevű nemesúrnak és családjának. Ebben az időben a faluban huszonkét jobbágygazda élt (tíz jobbágyteleknyi földön). Élt itt még kilencven olyan zsellércsalád, akiknek föld már nem jutott. Ők háziiparral és fuvarozással foglalkoztak. Időközben - 1780-ban - a fából ácsolt kis kápolna helyett, a mai templom helyén kőből építettek egy kis templomot, melynek szentélye 1859-ben beomlott. Ennek lebontása után 1868-1869-ben épült fel neogótikus stílusban, a jelenleg is álló római katolikus templom. Meszlényi Antal földbirtokossága alatt 1830-as években épült fel a korábbi óbányai üveghuta helyén a napjainkig álló kastélyépület. Meszlényi Antal két lányára: Meszlényi Erzsébetre és Juliannára hagyta Lókút-Óbánya-Pénzeskútpuszta birtokot. A Meszlényi lányok férjei - Marton Zsigmond és Zámory Károly - közösen birtokolták és irányították a birtokot.

Az 1848-as márciusi polgári forradalom után a fentebb említett huszonkét úrbéri földdel rendelkező jobbágygazda család jutott igen kevés földhöz. Ugyanis az óbányai, pénzeskúti és gyertyánkúti majorsági földekből a volt jobbágyok, illetve zsellérek semmit nem kaptak. Az 1848-49. évi szabadságharc utáni idők egyik epizódja volt, hogy az ekkor birtokos Meszlényi család az 1830-as években épített, óbányai kastélyukban rejtegette néhány hétig (1849 nyarán) Kossuth Lajos magyar kormányzóelnök három kisgyermekét. 1896-97-ben a Zámory örökösöktől vásárlás útján Ruppert Tasziló birtokába került, majd Teplánszky Ernő földbirtokosé lett. Teplánszky Ernő 1930 nyarán eladta Nádasdy Pálnak és Lászlónak. 1936 július 17-én az Óbányai birtokot - gróf Nádasdy Lászlótól és Páltól - gróf Tattenbach - Vállai Eberhard Sándor vette meg - aki még 1939-ben külföldre (San Jóséba) távozott. 1945-ben a Tattenbach birtokot felosztották. 1950. augusztusában az óbányapusztai javak a Veim pusztai Nemzeti Vállalatnak alárendelt - Óbánya -pusztai Állami Gazdaság tulajdonába került.

1963. 06. 01-től a kastély épületében Gyógypedagógiai Iskolát helyeztek el, Euro Trend Informatikai Kft. megvásárolta, mely jelenleg is működik. 1994. nyarán ünnepélyes keretek között emléktáblát leplezte le az óbányai kastély falán a Lókút-Óbánya község önkormányzata, Veszprém Megye Közgyűlése és a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület nevében : „...Ebben az épületben, egykori Marton-Zámori kastélyban - ahol többször megfordult Kossuth Lajos is - talált menedéket családja.

Az 1850-es évektől a második világháború végéig Lókút szinte teljes egészében német (és elnémetesedett szlovák) falu volt, igen nehéz anyagi körülmények között. A második világháború után ugyan felosztották a pénzeskúti, gyertyánkúti és óbányai volt uradalmi birtokok földjeit, azonban rövidesen tragikus fordulatot vettek az események. Miután az 1941. évi országos népszámlálás során a lakosság zöme német anyanyelvűnek vallotta magát, valamint megalakult a Volksbund de Deutschen is Ungarn szervezet is, súlyos megtorlás zúdult rájuk. Már a háború utolsó hónapjaiban nyolcvan lókúti német nemzetiségű család menekült a Német Birodalomba. A legkíméletlenebb megtorlásra azonban 1948. januárjában került sor, amikor hatvan családot, tizenkilenc magányos személyt (összesen 376 embert) Németországba telepítettek ki, teljes vagyonelkobzás mellett.

A német nemzetiségű faluba magyar telepeseket hoztak, akikkel a kezdeti feszültségek után, a kitelepítést túlélő helyi népesség házassági kötődések révén, jó kapcsolatokat tart fenn.

Az 1989 - 1990. évi rendszerváltás óta a termőföldek zöme újra magántulajdonban van, illetve a volt állami vagyon a községi önkormányzat birtokába került. A mezőgazdaság mellett a környékbeli üzemek, és vállalkozások segítik a lakosság megélhetését. Működik a községben egy ÁFÉSZ és két (magán) kereskedelmi üzlet, valamint két panzió.

A közúti közlekedés járatsűrűsége is megfelelő, napi tizenkét autóbuszjárat van Zircen át Veszprémbe.

A templom, az Általános Iskola, és a Napközi Otthonos Óvoda Lókút legszebb helyén helyezkedik el.

A jelenleg is működő iskola épületét 1929. március 6-án kezdték építeni. Az építkezés 1929 október 20-án fejeződött be. Az 1970-es évek közepén körzetesítették. 1977. 09. 01-től Lókúton csak alsó tagozatos tanítás folyt (jelenleg is így működik), a zirci Általános Iskolába járnak a felső tagozatos diákok. 1993. március 1-től a lókúti Általános Iskola önálló költségvetési intézménnyé vált. Jelenleg 1 fő igazgató-tanítóval és 1 fő német szakos tanítóval. 2003. szeptembertől nemzetiségi intézményként működik. 1984-ben megnyílt az óvoda, amely jelenleg is működik nemzetiségi óvodaként 2 fő szakképzett óvónővel.

2003-ban megvalósult a községben a gázberuházás. Felújítottuk a temető kerítését, ahol egyben parkolót is alakítottunk ki. Rendbe hoztuk az önkormányzat épületét. Fontos feladatnak tartjuk, hogy a község nevezetességeit megfelelő állapotba hozzuk, a falu összképén folyamatosan javítsunk. Az önkormányzat rendelkezik eladó közművesített telkekkel.

Az elmúlt évek során felújítottuk:

- Az orvosi rendelő épületét kívül-belül, bevezettük a vezetékes gázt. Ebben az épületben helyezkedik el a posta és a gyógyszertár.
- Megépítettünk 2 km vadkerítést
- Felújítottuk a község három buszmegállóját és a temető bejárót.
- Az óvoda épületében belső felújításra került sor.
- Kialakítottunk az iskola épületében egy tornatermet, kicseréltük az ablakokat
- Felújítottuk az I-II. világháborús emlékművet.
- Megépítettük a Cser utcában az elektromos vezetéket
- Sikerült kialakítanunk egy sportpályát, ahol 2006-ban nemzetközi Bocsa verseny is zajlott, jelenleg öltöző és illemhely építése folyik
- Felújítottuk a Tűzoltó szertár épületét és a hozzá tartozó Klub szobát. Le térköveztük az iskolaudvart, és a buszmegállók elejét
- A Lókút forrás környékét parkosítottuk, ahol szalonnasütő is található.
- Kitisztítottunk 700 méter vízelvezető árkot Létesítettünk egy buszmegállót Akli-Bakonybéli út elágazónál
- Rendszeresen karban tartjuk a Lókút-hárskúti összekötő útszakaszt.
- Felújítottuk a Nyírfa utcát és környékét
- Rendszeresen karbantartjuk a község közterületeit, a temetőt is beleértve.

Azon vagyunk, hogy községünk a környék településeihez hasonlóan fejlődjön, gyarapodjon.

Galériaképek

Eseménynaptár

<<  December 2017  >>
 h  k  s  c  p  s  v 
      1  3
  4  5  6  7  8  910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Friss események

Nincs aktuális esemény

Elérhetőségeink


Lókút Község Önkormányzata

 

Cím:
8425 Lókút,
Bem József utca 25.

Ügyfélfogadás:
Hétfőtől - péntekig: 800-1200

Telefon: 06 (88) 588-130
Email: k7304@koznet.hu